Ősz

(nem igazán tudok mit hozzátenni ehhez, mert vannak alkotások, amiket szavakkal nem lehet leírni, ez a Költemény és a hozzá készült Dal pont ilyen.
A súlyos-drámai Zene, a fátyolos-fáradt Hang, a megindító Vers és a hangulatos Képek együtt, közösen letaglózzák az embert.
Hihetetlen kisugárzása van.
Döbbenet.
Gyönyörű.)

* * *

JÓZSEF ATTILA : ŐSZ

Tar ágak-bogak rácsai között
kaparásznak az őszi ködök,
a vaskorláton hunyorog a dér.

Fáradtság üli a teherkocsit,
de szuszogó mozdonyról álmodik
a vakvágányon, amint hazatér.

Itt-ott kedvetlen, lompos, sárga lomb
tollászkodik és hosszan elborong.
A kövön nyirkos tapadás pezseg.

Batyuba szedte rongyait a nyár,
a pirosító kedvü oda már,
oly váratlanul, ahogy érkezett.

Ki figyelte meg, hogy, mig dolgozik,
a gyár körül az ősz ólálkodik,
hogy nyála már a téglákra csorog?

Tudtam, hogy ősz lesz s majd fűteni kell,
de nem hittem, hogy itt van, ily közel,
hogy szemembe néz s fülembe morog.

* * *

Ágnes Vanilla - József Attila : Ősz