Arthur Koestler
(1905-1983)
(1905-1983)
„A totalitárius államok elmélete és gyakorlata a legnagyobb kihívás, amellyel az ember a történelem során szembetalálta magát.”
/ A. Koestler /
„ … minden kollektív cél bármely eszközt szentesít, és nemcsak megengedi, hanem meg is követeli, hogy az egyén minden tekintetben alárendeltessék a köznek.”
/ A. Koestler /
„Kékes bőrű, puffadt hasú nőket és gyermekeket láttam, üres, élettelen szemekkel… Átfésültem a vidéket, rejtett gabonakészlet után kutattam… Idős emberek éléskamráját ürítettem ki, befogva a fülem a gyermekek sírása és az asszonyok jajveszékelése előtt… meg voltam győződve arról, hogy a vidék nagyszerű és szükséges átalakítását hajtom végre.”
/ Lev Kopoljev, kommunista aktivista /
„Az állomásokon sorban álltak a kéregető parasztok… az asszonyok a vonatablakhoz emelték rettenetes csecsemőiket, hatalmas, félrebillenő fejükkel, cingár kezükkel-lábukkal és felpuffadt, hegyes hasukkal.”
/ A. Koestler az ukrajnai éhínségről /
„Majd a villamosság pótolja az Istent. Imádkozzon csak a paraszt a villamossághoz, inkább a hatóságok, mint az ég hatalmát érzi majd ki belőle.”
/ Lenin /
* * *
105 évvel ezelőtt ezen a napon született a XX. század egyik legfigyelemreméltóbb társadalomfilozófusa, értelmiségije: Arthur Koestler.
Ha van jellemző írószemélyisége a XX. századnak, aki életével és műveivel is ennek az átélhetetlen és megemészthetetlen szélsőségekkel teli kornak a lenyomatát jelenti, akkor az Arthur Koestler. Neve összeforrott a Sötétség délben c. alkotásával. E művével beírta magát a század legjelentősebb íróinak társaságába. Megalkotta az első fontos antikommunista elemző művet a sztálinizmusról, az iszonyatos és brutális tisztogatási perek természetéről és mechanizmusáról. Méghozzá igen korán: a moszkvai nagy perek után mindössze két évvel. Így is vonult be az irodalmi köztudatba: szinte az első, aki képes volt megragadni a sztálinizmus lényegét. Éles szemű, kiváló politikai érzékkel bír, kivételesen érzékeny a hatalom és az egyén viszonyára, megérti a totalitárius erők démonikus játékát.
A magyar származású kiváló antitotalitarista gondolkodó sokrétegű, komplex identitással rendelkezett, hiszen zsidó családban született Budapesten (ő maga nem volt vallásos, de a cionista törekvéssel és a zsidók kivándorlásával egyetértett), aztán Bécsben élt tovább, baloldali kommunista érzékenységét formáló éveiben Franciaországban és Szovjetunióban is működött, Spanyolországban Franco jobboldali hívei majdnem kivégezték, majd brit állampolgár lett. Koestler a kommunizmusból történő megrendítő kiábrándulása után olyan alapműveket alkotott meg mint például a Sötétség délben vagy a Nyílvessző a végtelenbe. Amiért Koestlerről a mai fiatalság (meg egyáltalán: a mai magyar ember) semmit sem tud, az leginkább annak köszönhető, hogy egyrészt őt mint renegátot az 1945 utáni kommunista berendezkedés kiátkozta odvas templomából, másrészt pedig a mai jobboldal felrója neki zsidó származását és korábbi kommunista múltját, igen ostoba módon e két tényezőtől nem tud elvonatkoztatni. Amiért Koestler minden szempontból tiszteletet érdemel az, hogy képes volt kiszakadni az egykori szellemi közegéből, illetve egy nagyon erős kritikai érzéket és a politikai függetlenség pozícióját felvéve az individualizmus talaján állva rendszerezte, feltárta az egyén alávetettségét, a hatalom kiszélesedett, totális voltát, előbbi leigázását utóbbi által.
1983-ban Nyugaton az újságok címoldalon közölték: Arthur Koestler feleségével együtt öngyilkosságot követett el.
Hányan tudták akkor, hogy ki volt Arthur Koestler?
És ma vajon hányan tudhatják?
http://www.koestler.hu/koestler011000.html
(Körmendy Zsuzsanna cikkét Koestlerről a Rubicon 2005/8. számában lehet bővebben elolvasni.)
Nem szoktam írni arról, amivel a szakomon foglalkozom, a történelemről. Most kivételt tettem.
* * *
Rubasov megtörése a belügyi népbiztos kihallgatása által(részlet Koestler Sötétség délben c. munkájából)
"Olyan következetesek voltunk, hogy a földtulajdon igazságos elosztásának nevében szántszándékkal hagytuk, hogy egyetlen év alatt ötmillió parasztcsalád haljon éhen. Olyan következetesen meg akartuk szabadítani az embert a bérrabszolgaság láncaitól, hogy tízmillió embert küldtünk kényszermunkára a sarkkörön túlra és a távol-keleti őserdőkbe, ahol olyan körülmények között kellett robotolniuk, mint az ókori gályaraboknak. [...] A nép életszínvonala alacsonyabb mint a Forradalom előtt volt; a munkakörülmények nehezebbek, a fegyelem embertelenebb, a norma szigorúbb, mint a gyarmatokon; a halálbüntetés alsó korhatárát tizenkét évre szállítottuk le [!!!] [...] A világ legnagyobb rendőri szervezetét építettük föl, amely nemzeti intézménnyé tette a besúgást."
* * *
A zárt rendszerről
(részlet Koestler Nyílvessző a végtelenbe c. munkájából)
„Az első – méghozzá döntő – hatás, amelyet a marxizmus tanulmányozása tett rám, az volt, hogy tudtomon kívül egy intellektuálisan nyitott világból egy intellektuálisan zárt világba léptem át. A marxizmus […] zárt rendszer.
„Zárt rendszer” alatt először is egy olyan egyetemes gondolkodási módszert értek, amely azt állítja, minden jelenség magyarázatára képes széles e világon, és az emberiség minden bajára gyógyírt ígér. Másodszor: olyan rendszert, amely semmilyen újonnan megfigyelt tény nyomán nem hajlandó módosítani önmagát, hanem kellően rugalmas védekezőrendszerrel bír ahhoz, hogy semlegesítse ezek hatását – azaz rendkívül magas szintre fejlesztett kazuisztikus eljárások segítségével beillessze a kívánt rendbe. Harmadszor pedig olyan rendszert, amely ha az ember egyszer a bűvkörébe került – minden talajuktól megfosztja kritikai képességeit.
[…] a zárt rendszer kizárja az objektív érvelés lehetőségét, mégpedig két, egymáshoz kapcsolódó eljárás segítségével: a) a tényeket skolasztikus módszerekkel megfosztják bizonyítóerejüktől; b) az ellenvetést úgy teszik semmissé, hogy az érvelés hangsúlyát áthelyezik az ellenvetés mögötti pszichológiai motívumra. Ez az eljárás teljesen jogos a zárt rendszer játékszabályai szerint, amelyek, bármennyire abszurdnak tűnnek is a kívülálló szemében, roppant kohézióval és belső következetességgel rendelkeznek.”
* * *
... És néhány képsor a megvalósult zárt rendszer világából ...(zene: Massive Attack)
(a klip első néhány másodperce zajos)
* * *
